A gyermekek fő tevékenységéről, a játékról szóló sorozatunk második részéhez érkeztünk. Az első részben összefoglaltuk, hogy bár a legjobb szándék vezérli azokat a szülőket, akik egyre kevesebb időt hagynak gyermekük számára a játékra, mégis káros hatásai is lehetnek, ha nincs meg az egyensúly. A második részben pedig már magára a tevékenységre fókuszálunk: a játék általános jellemzőire, a gyermekkorban betöltött szerepeire, valamint feltételeire.
A cikksorozat elsÅ‘ részében tehát arról volt szó, hogy egyre több szülÅ‘ kezdi háttérbe szorÃtani az önfeledt játékot annak érdekében, hogy kisfia vagy kislánya vélt vagy valós elÅ‘nyökre tehessen szert mindenféle különóra által a felnÅ‘ttéválás során a jövÅ‘re nézve. Ugyanakkor nem biztos, hogy valóban az a sikeressé válás feltétele, hogy a gyermekkor, mint olyan, megszűnik létezni. Nagyon fontos, hogy megtaláljuk a kellÅ‘ egyensúlyt a játék és az egyéb tevékenységek között. Ha még nem olvastad az elsÅ‘ részt, és érdekel, ide kattintva érheted el. Ebben a második részben a játék általános jellemzÅ‘irÅ‘l, gyermekkorban betöltött szerepeirÅ‘l, valamint feltételeirÅ‘l lesz szó.
A játék általános jellemzői: 5 fontos szerepe a gyermekek életében
Összességében kijelenthetÅ‘, hogy egy egészséges kisgyerek amikor csak teheti, biztosan játszik - és ez nem csak Ãgy normális, de hozzájárul a megfelelÅ‘ fejlÅ‘déshez is. A játék persze sokféle lehet, eltér életszakaszonként, eltérhet nemenként is, és az érdeklÅ‘dés is nagyban befolyásolhatja. A játék azonban mindig spontán és önkéntes tevékenység, amire a gyermeket belsÅ‘ feszültségei késztetik. Ezek a belsÅ‘ feszültségek elsÅ‘sorban a fiziológiai, valamint a pszichikai érésbÅ‘l fakadnaj, ugyanakkor a szociális környezet, a felnÅ‘ttek viselkedése is hatással van rá. Minden játék sajátossága tehát a feszültségcsökkentés és az örömszerzés.
A játéknak 5 nagyon fontos szerepét érdemes kiemelni egy gyermek életében: egyrészt ez a tevékenység az öröm forrása, másrészt eszköz arra, hogy a belsÅ‘ feszültségek feloldásra kerüljenek, harmadrészt a személyiség fejlÅ‘désében is az egyik legfontosabb szerepet tölti be, negyedikként a tanulást és tapasztalást segÃti, ötödikként pedig a társas kapcsolatok alakulásában is jelentÅ‘s szerepet játszik. Nézzük hát ezeket részletesebben.
1. Örömforrás
A játék tehát a jól lét elÅ‘idézÅ‘je: a kisbaba számára még a csörgÅ‘ ide-oda rázása, 2-3 évesen már a labda elgurÃtása, késÅ‘bb pedig kockákból vár épÃtése, vagy egy játékbaba ringatása, űrhajó épÃtése, orvos vagy rendÅ‘r imitálása, bújócskázás, versenyezés, és Ãgy tovább. A gyermek tehát a játékban leli leginkább örömét: ez az ami felvidÃthatja, ami kiegyensúlyozottá teszi Å‘t.
2. Készségfejlesztés
Ahogy növekszik a gyermek, egyre bonyolultabb és komplexebb játékokat játszik, és minél bonyolultabb egy tevékenység, annál inkább segÃti a gyermek készségeinek fejlÅ‘dését is. Ide tartozik többek között a személyiségének fejlÅ‘dése; a vizuális észlelés fejlesztés; a motoros képességek fejlesztése, vagyis a mozgásfejlesztés; a kognitÃv képességek fejlesztése, úgy mint a gondolkodás, a figyelem vagy az emlékezet; a percepciófejlesztés, azaz észlelés, érzékelés fejlesztése; vagy a verbális fejlesztés, a beszédmotorika és a gondolkodás fejlesztése, és Ãgy tovább.
3. Feszültségoldás
Gyakran kerül sor arra is, hogy a gyermek megtörtént eseményeket játszik el akár újra és újra, vagy olyan dolgot, amit látott vagy hallott valahol: ez a feszültségoldás igen hatékony eszköze. Amennyiben számára örömet okozó esemény történt, azért játssza el késÅ‘bb, hogy újraélje azokat az élményeket, érzelmeket, amiket akkor tapasztalt. Ha pedig kellemetlen élményekben volt része, a játék során az, hogy újra átélheti az adott pillanatokat segÃti a feldolgozást, ráadásul egy olyan közegben, amikor már Å‘ irányÃt.
Ne gondoljuk azt, hogy a rengeteg új ismeret, ami folyamatos ingerként van jelen a gyerekek életében nem okoz bennük feszültséget: nagyon fontos tehát, hogy ezt valamilyen formában levezethessék. Ehhez pedig nagyon jó eszköz a játék, az alkotás. A gyerekek érzelmi feszültségüket a leginkább ebben a tevékenységben tudják levezetni.
4. Megismerés és tanulás
Ugyanakkor a megismerést és a tanulást is segÃtheti a játék, és a kÃváncsiságát is kielégÃtheti. A környezetébÅ‘l kapott és tapasztalt új ismeretek alkalmazásának tökéletes terepe, a látott szerepek utánzásának eszköze is egyben. A játék által bizony ügyesedik és okosodik is, fejleszti a készségeit, megismeri a tárgyak tulajdonságait, az egymáshoz való viszonyukat, és azt is, ezekkel milyen változásokat lehet létrehozni. Ráadásul a játékok keretében a cselekvéssel problémákat is megold, amelyek késÅ‘bb a problémamegoldó gondolkodásának alapjait jelentik majd.
5. Szocializáció, társas kapcsolatok
Mindezek mellett érdemes a társas kapcsolatok alakulására tett hatásaira is emlÃtést tenni. Ez a tevékenység ugyanis a fentebb már emlÃtett pozitÃv hatások mellett a szocializációt is megkönnyÃtiés, éssegÃti a szociális magatartás kialakulását is a gyerekeknél. Ez tehát azt jelenti, hogy nem csak a játék tartalmát befolyásolja a gyermek környezete, de a környezetéhez való alkalmazkodást is segÃti a játék maga. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, milyen fontos szerepe van a szülÅ‘nek és a pedagógusoknak abban, hogy minél teljesebben élhesse meg egy kisgyermek a játékot, mint tevékenységet - az Å‘ hozzáállásuk is nagyban befolyásolja a tevékenység minÅ‘ségét.
A játék feltételei: idő, tér és eszközök
Ahogyan azt összefoglaltuk tehát, nem kérdés az, hogy számos szemszögbÅ‘l nézve bizonyul rendkÃvül hasznosnak a gyermekek felcseperedésében a játék. Ahhoz azonban, hogy a játék, mint tevékenység kibontakozhassék, 3 objektÃv feltételre van szükség elsÅ‘sorban: elég idÅ‘re, megfelelÅ‘ helyszÃnre, valamint eszközökre.
1. A játékidő
Ahhoz, hogy egy gyerek elmélyülhessen egy tevékenységben minél hosszabb megszakÃtás nélküli idÅ‘re van szükség, és ez a játék során sincsen másképpen. A kulcsszó az elmélyülés: nagyon fontos, hogyha valami miatt megkérjük a gyermeket, hogy mostmár fejezze be azt, amivel éppen foglalkozik, hagyjunk idÅ‘t számára a lezárásra, a rendes befejezésre, ne egyik pillanatról a másikra kelljen abbahagynia, amit éppen csinál.
Ezt például úgy tudjuk megoldani, ha idÅ‘ben jelezzük felé, hogy lassan ideje abbahagyni a tevékenységet, amit éppen folytat, mert megyünk valahová. Ez egyrészt azért fontos, hogy érezze azt, hogy a felnÅ‘ttek odafigyelnek az Å‘ igényeire, Ãgy sokkal könnyebben válik együttműködÅ‘vé. Másrészt pedig, ahogyan már szó volt róla, a játék a belsÅ‘ feszültségek oldásának eszköze is, és amennyiben nem sikerül végigvinni a megkezdett folyamatot, úgy etéren eredménytelenné válhat a tevékenység, Ãgy pedig frusztrált maradhat a gyermek.
2. A játék helyszÃne
A játék helyszÃnének tekintetében fontos, hogy ne legyen túl zsúfolt a tér. Emellett az is odafigyelést igényel, hogy életkori sajátosságoknak megfelelÅ‘en legyen lehetÅ‘ség a földön való játékra, illetve asztalnál való tevékenységekre is. Amennyiben több gyermekrÅ‘l is szó van - például testvérek esetében, vagy óvodák tekintetében - fontos, hogy úgy alakÃtsuk ki a teret, hogy a párhuzamosan játszó kicsik ne zavarják meg egymás tevékenységét. Legyen lehetÅ‘ség arra, hogy az egyikük várat épÃtsen, mÃg a másik kettÅ‘ fogócskázik, vagy rajzolna és szÃnezne.
A berendezést úgy érdemes kialakÃtani, hogy legalább egy része a gyerekek által is mozgatható legyen. Ez egyrészt azért hasznos, mert Ãgy nem korlátozza be a szoba elrendezése a játékot, másrészt pedig Ãgy minden, a széktÅ‘l kezdve a kisasztalig akár a játék részévé válhat. Készüljünk fel arra, hogy a játék helye gyakran magától alakul: akár az asztal alatt, mint egy kis kuckó, akár a székeket összetolva azok között, mint egy erÅ‘d. Érdemes ebben nem a rendetlenséget látni, a gyermek ezt nem azért csinálja, hogy busszúságot okozzon. Hagyjuk, hogy kijátssza magát - természetesen ésszerű keretek között - majd hÃvjuk fel rá a figyelmét, hogyha végzett, mindent tegyen vissza a helyére. Akár ebbÅ‘l is játékot varázsolhatunk, ha ügyesen kommunikálunk!
3. A játék eszközei
A játék eszközévé válhat minden olyan tárgy, eszköz, anyag, amit a gyerekek a játékaik során felhasználhatnak. Természetesen játék a plüssmaci és a babaház, ugyanakkor egy pohár vagy egy bot is könnyen a játékok eszközévé válhat egy kis fantáziával. A jó eszköz a játékhoz tartós, tisztÃtható, esztétikus, funkciójában megfelel a gyermek igényeinek, és kedvet csinál a játékhoz. A játék, mint eszköz tartóssága azért bizonyulhat hasznosnak, mert ha valamelyik fontossá válik a gyermek számára, de hamar tönkremegy, komoly bánatot okozhat a kisgyereknek. Mindemellett pedig természetesen az is fontos, hogy lehetÅ‘ség szerint minél kevesebb kárt tudjon vele okozni akár magának, akár a társainak - tehát ne legyenek éles végek, és Ãgy tovább. Az is fontos, hogy lehetÅ‘ség szerint olyan eszközöket biztosÃtsünk a játékra, ami az életkornak megfelelÅ‘. Valamint arra is érdemes figyelmet fordÃtani, hogy méretben a gyermekhez igazodjon: a székek és az asztalok, a kialakÃtott játékkonyhában a lábasok és egyéb eszközök ne legyenek se túl nagyok, se túl kicsik. A fontosabb játéktémákhoz érdemes biztosÃtani a megfelelÅ‘ kellékeket, ugyanakkor nem szükséges mindent beszerezni, ami kellhet. Ez ugyanis teret nyithat a kreativitásnak: fejlesztheti a képzeletet az, ha egy bot a kard, vagy egy fakarika a korona, emellett pedig az is a játék része lehet, hogy saját magunk készÃtünk el valamit, ami éppen kellhet.
Zárszó
A játék tehát nem ok nélkül vált a gyermekek legalapvetÅ‘bb tevékenységévé: nem csak az öröm forrása, a feszültségeket oldja, de számos téren segÃti a fejlÅ‘dést, a megismerést, a szocializációt. Ráadásul a mesék mellett a játék az a kicsik számára, ami során bármi megtörténhet, ahol minden vágyuk valóra válhat, ahol a csodák igenis léteznek - ráadásul az irányÃtás a kezükben van. Legyünk ebben társak számukra, és biztosÃtsuk e tevékenység feltételeit gondosan: az idÅ‘t, a helyet és az eszközöket.
Jövőhéten folytatjuk!
[Forrás: B. Méhes Vera - Az óvónő és az óvodai játék]