Ezért fontos a gyerekek életében a napi rutin

Egy néhány éves kisgyerek hétköznapjait már főszabály szerint az óvodai lét tölti ki ami ad egyfajta keretet, ugyanakkor vannak olyan időszakok, amikor otthon kell eltölteni az időt. Ilyen egy hétvége is, egy megbetegedés, de egy hosszabb intézményi szünetben lesz igazán kérdéses az, hogy a szülők hogyan alakítsák ki a rutint a mindennapok során. A jelenlegi járványhelyzet miatt igen aktuálissá válik a kérdés: hogyan töltsük el otthon a mindennapokat?

Március 16-a óta igen nagy változás állt be a bölcsődék, óvodák és iskolák életében, ami így a családok életére is kihatással volt. A bölcsődék és óvodák tekintetében országszerte eltérések tapasztalhatók azzal kapcsolatban, hogy teljesen bezárták-e a kapukat az intézmények a gyerekek előtt, vagy nyári ügyeletet tartanak, míg az iskolákban távoktatás zajlik. A kisebb gyermekek felügyeletét így napközben a szülőknek kell valahogy megoldaniuk, ami közel sem bizonyul egyszerű feladatnak. Az azonban fontos, hogy ebben az időszakban is meglegyen a rutin a család és a gyerekek életében is, amely szerint telnek a napok. Összeszedtük az okokat, miért kiemelt kérdés is ez, ráadásul egy napi rutin tervvel is készültünk!

5 ok, amiért fontos a napi rutin

1. Az egészséges fejlődés alapja

Kutatások bizonyítják, hogy a kisgyermekek egészséges fejlődéséhez elengedhetetlen a napi rutin. Az Amerikai Gyermekorvosok Szövetsége például kifejezetten azt javasolja, hogy a családi programokat is a fix napirendi pontok köré szervezzük, amelyek alatt az étkezést és az alvást sorolják - ezeket érdemes minden nap nagyjából ugyan arra az időpontra időzíteni.

2. Biztonságérzetet nyújt

Számtalan könyv és szakértő hívta már fel arra a figyelmet, hogy ugyan elsőre logikusnak tűnhet, valójában a teljes szabadság nem teszi boldoggá a gyerekeket, sőt, frusztrációt okoz. A korlátok és szabályok egészségesen kialakítva fontosak a nevelés során - és a napi rutin kialakítása során is. Ez valójában biztonságérzetet nyújt a gyerekeknek, akiknek a világban így is annyi minden új, idegen és szokatlan.

3. Keretet ad

Ahogyan az előző pontban is megfogalmaztuk: a korlátok és a szabályok egészségesen kialakítva fontosak. Ha megvan az ideje az alvásnak, az evésnek, a játéknak és így tovább, ezen belül adjunk inkább teret a gyermeki kreativitásnak és hagyjunk meg döntési szabadságot. Fontos ugyanakkor, hogy a rutin kialakítása a gyerekkel, gyerekekkel együtt történjen.

4. Elősegíti az önállóság kialakulását

Ahogy telnek az évek a gyerekek is egyre önállóbbá válnak, a folyamatokat pedig a korábban már kialakult rutinból tanulja meg. Legyen szó akár arról, hogy uzsonna után a leckeírás következik, vagy hogy játék után bizony el kell pakolni, lefekvés előtt pedig meg kell fürdeni és fogat kell mosni. Ha már kiskortól odafigyelünk tehát arra, hogy meglegyen a napi rutin és a keretek, ehhez az évek során hozzászokik, ezáltal pedig azt is megtanulja, hogy mindennek megvan a rendje és mindenkinek megvannak a feladata. Ez persze nem kell, hogy egyenlő legyen a rugalmatlansággal, de a felelősségvállalás alapját is ez képezheti.

5. Ráadásul szülőként is könnyebb

Számos esetben kiderült már, hogy gyakran vonható párhuzam egy rosszcsont gyerek és a nem létező napirend között. A gyerekek számára nagyon fontos, hogy tudják, mire számíthatnak, meglegyenek a már említett keretek, legyen egy biztonságot adó séma - saját viselkedésük is többek között ennek hatására is fejlődik. A szakemberek egyetértenek abban, hogy mind a napirend kialakítása, mind a családi szerepek egyértelmű lefektetése nagy jelentőséggel bír. És bizony, bár lehet, hogy kezdetben nem lesz könnyű tartani a szabályokat, ugyanakkor hosszú távon jelentősen megkönnyítheti az életet és a közös mindennapokat nem csak a gyerekek, de bizony még a felnőttek számára is.

Hogyan tervezzük meg az otthon töltött napokat?

Egyértelmű tehát, milyen fontos a napi rutin, az egészséges korlátok és szabályok meghatározása egy gyermek életében, a közös családi mindennapokban. Most pedig bemutatunk egy általános "napi beosztást", amit persze aztán mindenki a saját életéhez tud igazítani, de kiindulópontnak akár jól is jöhet.

1. Reggeli készülődés - Ébredéstől 9 óráig

Felkelés, mosakodás, beágyazás, reggelizés

2. Egy kis házimunka - 9 órától 10 óráig

Segítség az otthoni teendőkben, házimunka, egy kis takarítás vagy rendrakás

3. Testmozgás - 10 órától fél11-ig

Ez jelenthet valamilyen mozgással kapcsolatos játékot, mint például ugróiskola, egy kis sétát, bukfencezést egy szivacson, és így tovább

4. Önálló játék, rajzolás - Fél11-től 12 óráig

Amihez éppen kedv van: babázás, legózás, kifestőkönyv, rajzolás, és így tovább

5. Ebéd és délutáni pihenő - 12 órától 15 óráig

Megebédelünk, majd egy kis mese után délutáni alvás

6. Néhány fejlesztő feladat, gyakorlás, tanulás - 15 órától 16 óráig

Érdemes beiktatni valamilyen játékos feladatot, bárminemű fejlesztő foglalkozást a napba

7. Szabadidő - 16 órától 18 óráig

Ez jelenthet szabad játékot, de érdemes egy kis mozgással egybekötött programot még ide is beiktatni, az esti program előtt

8. Esti készülődés - 18 órától lefekvésig

Itt még jöhet egy kis közös játék, beszélgetés, mese olvasás vagy mese nézés, vacsora, fürdés majd pedig az alvás

Reméljük hasznosnak bizonyul ez a cikk, ha pedig játékötleteken gondolkoztok, olvassátok el az 5 közös program otthonra, illetve az 5 remek társasjáték gyerekeknek című cikkeinket is!

- Amennyiben mesét kerestek, nézzétek meg Dinó Tivadar és barátainak történeteit, amelyek nem csak kikapcsolódni segítenek, de mindig tanulságos mondanivalóval is szolgálnak - kattints ide! Ha pedig érdekesnek találtad a cikket, és további hasonló tartalomra is kíváncsi lennél, nézz szét a honlapon, valamint kövesd be a Facebook oldalunkat! -